A szovjet megszállás és Rákosi Budapestje

    Szabadság tér

    A XIX. századi Újépület (Neugebäude) helyén kialakított közterület számos reprezentatív intézménynek és emlékműnek adott otthont. Itt állt a Tőzsdepalota, amelynek épülete később évtizedeken át a Magyar Televízió székházaként szolgált. Itt nyitotta meg kapuit a Magyar Nemzeti Bank. Az utóbbi szomszédságában álló USA-nagykövetség évtizedeken át szigorúan megfigyelt intézmény volt. A téren álló - a revíziós szándékokat hirdető - irredenta szobrok és az Ereklyés Országzászló helyére 1945 után szovjet felszabadulási emlékművet állítottak.

    Részletek ...

    HR

    Szovjet nagykövetség és kolónia

    A korábban különböző arisztokrata családok tulajdonában lévő palotákat 1945-ben a Szovjetunió vette birtokba. Magyarország szovjetizálásával párhuzamosan az Andrássy út-Bajza utca-Lendvay utca-Munkácsy Mihály utca által határolt tömb teljes területét a szovjet külképviselet és a hozzá kapcsolt intézmények szerezték meg.

    Részletek ...

    HR

    Vidor-ház: szovjet katonai elhárítás

    Ebben a házban nevelkedett Szilárd Leó, a világhírű fizikus és atomtudós. 1945 után a házat a szovjet katonai elhárítás foglalta le.

    Részletek ...

    HR

    Gorkij iskola

    A Maxim Gorkij Orosz Iskolát 1945-ben először csak a szovjet kolónia számára állították fel. 1946-tól kezdve azonban a Szovjetunióból hazajövő magyar kommunista emigránsok gyermekei is ide kerültek, annál is inkább, mivel közülük sokan magyarul sem tudtak.

    Részletek ...

    HR

    A pesti "Fehér Ház"

    A modernista stílusban újjáépített és átszerkesztett, H alaprajzú épület 1950 és 1953 között az Államvédelmi Hatóság központi irodaháza lett.

    Részletek ...

    HR

    Akadémia utca 17. - A pártközpont

    A Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártjának székháza és ezzel együtt Rákosi Mátyás hivatali helyiségei az Akadémia utca 17. számú házban kaptak helyet.

    Részletek ...

    HR

    Rákosi bunker

    A H alakú bunker 45 méter mélységben helyezkedik el, nagyjából az egykori párthivatali tömb alatt, a Szabadság tér és a Kossuth tér között. Építését a kettes metróvonaléval egy időben, 1952-ben kezdték meg. Kódnevét („F-4”) a földalatti gyorsvasút 4. számú munkaterületéről kapta.

    Részletek ...

    HR

    Corvin áruház

    Az 1926. március 1-jén megnyílt Corvin sokáig Budapest legdivatosabb áruházának számított.

    Részletek ...

    HR

    Népstadion

    A szocreál stílusban tervezett stadion építése 1948-ban kezdődött meg. Az ünnepélyes átadásra 1953. augusztus 20-án került sor.

    Részletek ...

    HR

    Metró

    A budapesti mélyépítésű metrót moszkvai minták alapján, szovjet tanácsadók segítségével kezdték el építeni 1950-ben. A Rákosi-korszak egyik legfontosabb szimbolikus beruházása propagandisztikus és katonai célokat is szolgált.

    Részletek ...

    HR

    70-es troli

    1945 után Magyarországon is megkezdődött Sztálin kultuszának kiépítése, és a totális diktatúra megteremtésével ezek a törekvések egyre erősödtek.

    Részletek ...

    HR

    Titkos lakások

    Az állambiztonság „ügynökeit” gyakran számoltatták be különböző vendéglátó-ipari egységekben (sörözők, kocsmák, presszók), a megbízható személyekkel azonban külön e célra szervezett ingatlanokban tartották a kapcsolatot.

    Részletek ...

    HR

    Vörös csillagok

    A totális diktatúra magyarországi kiépülését követően az intézményeken, gyárakon, közterületeken egymás után jelentek meg a kommunizmus győzelmét jelképező vörös csillagok.

    Részletek ...

    HR

    Felszabadítási emlékművek

    1945 után szovjet nyomásra Budapesten is számos emlékművet emeltek. Ezek közül három, kiemelten fontos „felszabadítási” emlékmű már 1945. május 1-én állt.

    Részletek ...

    HR

    Szabadság-szobor

    A felszabadítási emlékművek közül minden tekintetben kiemelkedik a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, amely a hetvenes évekre a város egyik jelképe lett: magyar pénzérméken, bélyegeken, plakátokon szerepeltek motívumai.

    Részletek ...

    HR

    Hadik-laktanya

    A Bartók Béla út 24-26. szám alatt található, a Zenta utca és a Budafoki út által határolt laktanyába a Horthy-rendszer megszilárdulása után a honvéd vezérkar 2. osztálya, azaz a katonai titkosszolgálat defenzív alosztálya (DEF) költözött.

    Részletek ...

    HR

    Sziklakápolna

    A lourdes-i mintára épített barlangkápolnát 1931-ben szentelték fel, a hozzá csatlakozó kolostorba pedig 1934-ben az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok szerzetesei telepedtek meg.

    Részletek ...

    HR

    Rákosi lakhelyei

    A szovjet emigrációból Debrecenen keresztül visszatérő pártfőtitkár 1945. március elején először a XIV. kerületi Szabó József utca 26. szám alatti 310 négyzetméteres zuglói villát kapta meg, 1949-ben tovább költözött a XII. kerületi Lóránt út 4/b-be.

    Részletek ...

    HR

    ÁVH-villa

    A XII. kerületben, a Svábhegy (1950 és 1991 között: Szabadság-hegy) tetején, az Eötvös utca 48. szám alatt található az a villa, amelyben a Rajk-per vádlottjait brutális kegyetlenséggel megkínozták, és vallatni kezdték.

    Részletek ...

    HR

    Központi Fizikai Kutatóintézet

    Az atomkorszak beköszöntét Magyarországon a Központi Fizikai Kutatóintézetet 1950-ben történt megalapítása jelezte.

    Részletek ...

    HR

    Úttörővasút

    Az Úttörővasút építésének gondolata szovjet és jugoszláv példa nyomán merült fel Magyarországon.

    Részletek ...

    HR

    A "Fácános" (BM) objektum

    A Fácános vendégfogadó a XIX. században egyike volt Buda legkedveltebb kirándulóhelyeinek. Később szanatóriumot is létesítettek itt. 1950-ben a terület az ÁVH kezelésébe került. Kőfallal vették körül, és a rendszerváltásig kiképzőbázisnak használták.

    Részletek ...

    HR

    Varázs utca

    1945 januárjában az utca valamennyi házából, sőt a Virányos más utcáiból is kiköltöztették a lakókat (egy részük már korábban elmenekült), és az épületeket a szovjet hadsereg, illetve a titkosszolgálatok képviselői foglalták el.

    Részletek ...

    HR

    Káderdűlő I.

    A főváros II. kerületében található Rózsadomb és Pasarét környékét a köznyelv az ötvenes években csak „káderdűlőként” emlegette, itt sorakoztak ugyanis az állami és pártvezetés otthonai, leginkább a nyilvánosság elől elzárt, ősfás telkeken.

    Részletek ...

    HR

    Nagy Imre-ház

    Nagy Imre feleségével együtt 1949-ben költözött be a II. kerület Orsó utca 43. szám alatti, Bauhaus stílusú villába.

    Részletek ...

    HR

    Állami Egyházügyi Hivatal

    Más szocialista országokhoz hasonlóan, 1951-ben Magyarországon is létrejött egy olyan szerv, amelynek célja az egyházak felügyelete volt.

    Részletek ...

    HR

    Magyar Szentföld-templom

    Majsai János Mór ferences atya 1932-ben jeruzsálemi zarándoklata hatására kezdett hozzá egy monumentális templom építésének megszervezéséhez.

    Részletek ...

    HR

    Raul Wallenberg szobrai

    A budapesti zsidók ezreit megmentő svéd diplomata 1945 januárjában tisztázatlan körülmények között került szovjet fogságba. Bár felbukkanásáról újra és újra szárnyra kaptak hírek, embermentő tevékenységének megörökítésére 1949-ben szobor állítását tervezték a Szent István parkban.

    Részletek ...

    HR

    GULAG emlékmű

    A második világháborús harcok és Magyarország megszállása következtében 616 ezer magyar állampolgár került szovjet munkatáborokba, és közülük csak mintegy 440 ezren tértek haza.

    Részletek ...

    HR

    Kovács Béla szobra

    A legnagyobb támogatottságot élvező és a kommunista hatalomátvétel útjában álló Kisgazdapárt  főtitkárát Kovács Bélát 1947. február 25-én a szovjet biztonsági szervek (NKVD) hurcolták el Váci utcai lakásából.

    Részletek ...

    HR

    Arthur Koestler szobra

    Arthur Koestler regény- és újságíró polihisztor Budapesten született 1905-ben. Sötétség délben című regénye 1940-es kiadásakor óriás vihart kavart: a fiatalkori kommunista énjét megtagadó szerző leleplező művet írt a szovjet koncepciós perek világáról. 2009-ben a VII. kerületi Lövölde téren, gyermekkori lakóhelye közelében állították fel a szobrát.

    Részletek ...

    HR

    Kitelepítettek emlékműve

    1950-1953 között kb. 12 ezer főt telepítettek ki Budapestről, ebből mintegy 7500 embert deportáltak 12 hortobágyi és jászsági táborba.

    Részletek ...

    HR

    Apor Vilmos szobra

    Apor Vilmos győri püspök 1941-es beiktatásától fogva a korszerű kereszténydemokrata, keresztény-szociális mozgalmak támogatója volt.

    Részletek ...

    HR

    BM Rendőrtiszti Főiskola

    A Széchenyi-hegyi épület az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja számára készült. 1950-ben az ÁVH egységei elfoglalták az épületet és a Dzerzsinszkij-iskolát rendezték be falai között.

    Részletek ...

    HR

    Videó galéria

    Memento Park
    Bauer Sándor emléktáblája
    Lukács György szobra
    "Ámor Háza"

    HR

    További videók

    Közösségi oldalunk