A Rákosi-bunker építése

A metróhoz kapcsolódó, a Szabadság tér alatt elhelyezkedő Rákosi-bunkerrel kapcsolatban sokáig számos legenda élt a köztudatban. Az objektum építésének célját, eredeti rendeltetését a leghitelesebben talán az MSZMP Politikai Bizottságának ülésére készített, ma már az Interneten is olvasható dokumentum ismerteti.

Az 1957. augusztus 13-án megtárgyalt, a Légoltalom Országos Parancsnoksága által készített előterjesztés szerint az objektum eredetileg „250 fő aktív, magas nívójú, szellemi munkát végző dolgozó számára – esetleges légitámadások eseten – a jelenleg használatos támadóeszközökkel szemben megfelelő védelmet és zavartalan munkahelyet” biztosított volna.

Az anyag szerint 15 fő részére külön szobát, valamint 229 fő részére csoportos munkahelyet, 6 fő részére pedig személyzeti szobát és ezekhez megfelelő mennyiségű mosdó, fürdő, zuhanyzó, WC helyiséget terveztek. Emellett 22 fős tanácstermet, 46 férőhelyes ebédlőt, 4 fős betegszobát, orvosi rendelőt, telefonközpontot és konyhát alakítottak volna ki.

 

Az 1952. május 1-jén kezdődő építkezést, a metróépítéssel együtt hamarosan leállították. A félkész objektum befejezésére az eredeti tervektől eltérően került sor. Az objektum sorsáról már a Kádár János vezette MSZMP Politikai Bizottsága döntött. Az építkezés sorsa azonban korántsem volt egyértelmű. Lesták István a Belügyminisztérium Légoltalom Országos Parancsnokának vezetője két alternatív javaslattal érkezett a legfelső pártvezetés 1957. augusztus 13-i ülésére. Előterjesztése szerint a bunker építésére már 34,5 millió forintot költöttek el 1954-1956 között, a létesítmény készültsége 63%-os volt.

 

A beterjesztett „A” változat a Szabadság téri lejáró megépítését tartalmazta 1957-ben (1,5 millió forint), a teljes befejezéshez pedig további három éves munkát vázolt fel (20 millió forint). A „B” változat az építkezés leállításával és csupán állagmegóvási munkákkal számolt.

 

A napirenddel kapcsolatban a jegyzőkönyv a következőket rögzítette:

 

Lesták István: Először azt kell tisztázni, hogy a műtárgy milyen célt szolgáljon, hogy befejezzük-e. Így, ahogy van, évente komoly károsodás éri.

Kádár János: De mit csináljunk? Tovább építsük, vagy fogadjuk el a részleges befejezést? Mi a maguk véleménye erről?

Lesták István: Fejezzük be az építkezést.

Kádár János: Nagyon sok pénzbe kerül.

Lesták István: A vár alatti objektum, a P/50 annak idején erre a célra épült. A korábbi vezetés elhatározta ennek az építését. Ebben már benne van 34 millió Ft. Nem közömbös, hogy a 34 millió Ft kárba vesz-e vagy nem. Van-e erőnk a továbbépítésre illetve a teljes befejezésre. Ezt mi nem tudjuk eldönteni, azért hoztuk ide a javaslatot.

Kádár János: A legszimpatikusabb a Szabadság téri lejárat befejezése és utána a karbantartása a megfelelő összeg megadása. Ezt fogadjuk el.

HR

Vissza a hírekhez

Videó galéria

Memento Park
Bauer Sándor emléktáblája
Lukács György szobra
"Ámor Háza"

HR

További videók